A március 22-i fórumon a birkózósport vezetőivel, az októberi budapesti világbajnokság szervezőivel beszélgettünk a sportág helyzetéről, de leginkább arról, hogy mennyire népszerű a sportág, milyen kilátásai vannak és mit tehet a BUG mindezért!?
Kriss Béla versenyigazgató | Bacsa Péter MBSZ alelnök | Bárdosi Sándor olimpiai ezüstérmes | Iglói-Nagy István sajtófőnök
Az első meglepetést a sportág népszerűségének megkérdőjelezése váltotta ki beszélgető-társaimban; érthető, hiszen az ő életük a birkózás körül forog, azonban a kívülálló nem sokat hall erről az ősi sportról. Kis idő múlva azonban mindenki beismerte, hogy a hivatalos sportág a nézettség szempontjából mélyponton van!
Mongol népi-birkózók – kenhermann.dk
Ahhoz, hogy megértsük a jelen helyzetet és reális megoldást javasoljunk, át kell tekinteni a sportág történelmét.
“…a görögöknek olyan volt a birkózás, mint nekünk most a foci!” Bacsa Péter
Az ókori görög birkózásban a játékosok teljesen meztelenül, testüket olajjal bekenve harcoltak súlycsoport és pontozás nélkül. Kötött szabályok nem voltak, így a harapáson és a nemi szervek érintésén kívül szinte bármilyen fogás engedélyezett volt. Az állóküzdelemben háromszor kellett a földre vinni az ellenfelet, a földharc pedig a teljes kifulladásig tartott, melyet a vesztes fél karemeléssel és két új magasba tartásával jelzett. A birkózás a legnépszerűbb esemény volt az ókori olimpián. A versenyzők köztiszteletben álló harcosok voltak, akik a mérkőzést show elemekkel fokozták; voltak, akik állatokkal vívtak, bikákat cipeltek a hátukon, vagy fákat csavartak ki a földből puszta kézzel.
“…a birkózás az emberi küzdelem legegyszerűbb és legősibb formája, ha csak az egymással dulakodó gyerekeket nézzük, akiknél a birkózás ösztönből jön.” Kriss Béla
A birkózás végig kísérte a történelmet és minden kontinensen megtalálható bizonyos népi formája. Néhány nagyobb kultúra ma is őrzi ezen hagyományokat, így a Mongol, vagy Török népi-birkózóversenyek, vagy a svájci Schwingen a mai napig is jelentős események. A Török olajbirkózás pl. ma is az egyik legrangosabb pénzdíjas versenynek számít.
Török olajbirkózás – pculiar.com
“…a Mongol nyertes nem medált kap, hanem megkapja azt a hegyet, ahol a versenyt rendezték!” Bárdosi Sándor
A 18-19. századra a városi pénzdíjas versenyeknek és a cirkuszi produkcióknak köszönhetően a népi-birkózás különböző ágai egyre népszerűbbek lettek, a franciák és az angolszász országok pedig különböző szabályokkal hivatalosították a sportágat; így jött létre az Európában honos Greco-Roman, vagy kötött fogású változat, mely tiltja a derék alatti test érintését és az angolszász országokban elterjedt szabadfogású változat, mely a láb érintését és a lábtechnikát is engedélyezte.
Török olajbirkózás – pculiar.comA hivatalos birkózás aranykora az első olimpiával kezdődött. Míg az olimpiai versenyeken a hivatalos, folyamatosan szigorodó szabályok jellemezték a sportágat, addig a pénzdíjas versenyek egyre inkább a show irányába mentek el, egészen addig, míg a két stílus a húszas években szinte teljesen ketté vált és így jött létre a “professional wrestling”, vagy nálunk inkább pankráció, melynek előre megrendezett koreográfiája a közönséget volt hivatott szórakoztatni és az “amateur wrestling”, ami a hivatalos versenyekre épült.
A hivatalos birkózás alól egyszerűen kirántották a pénzt!
Svájci népi-birkózás – schwingen.gl
Az egyik lényeges okot a múltban kell keresni, vagyis azt a pillanatot, amikor a – bár kevés sportértékkel bíró – showra épülő pankráció elvált a klasszikus birkózástól és magával vitte az üzletet.
Schwingen versenyző, Svájc – Sven Thomann, BlickSport
A 20. században rengeteg új sportág jött létre és talán még több vált láthatóvá, így mára a “Martial Art” megszámlálhatatlan mennyiségű műfajt tömörít, a túlszabályozott klasszikus sportágaknak pedig a kötetlen újak remek alternatívái. Jól kivehető ez a tendencia más sportágaknál is, amikor a túlzott szabályozottság eléri a kritikus szintet, úgy jönnek létre a helyettesítő sportágak; így volt ez a kosárlabda vs. streetball, vagy a szertorna vs. streetworkout esetében is, és valószínűleg ezért jött létre néhány éve a strandbirkózás is, melyben kötetlenül, még súlycsoportkorlát nélkül lehet küzdeni.
Beach Wrestling – unitedworldwrestling.org
A sok szabály nem csak a sportolók, de a nézők kedvét is elveszi, hiszen az olimpiai birkózás defenzívvé vált!
“…a tökéletesre edzett és grammra pontosan egy súlyban lévő versenyzők tulajdonképpen percekig tologatják egymást a paláston!” Bacsa Péter
Néhány éve felröppent egy hír a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részéről, hogy a birkózást – mely az ókori, első, ie. 776-os Olümpia első három számában és a modern kori, 1986-os Olimpia első tíz számában szerepelt – kiveszik a 2020-as olimpiai versenyprogramból; a felvetés elsőre felháborítónak tűnik, azonban az okok magukért beszélnek, melyek egyike lehet ez is:
“…a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban sosem ültek birkózók!” Bacsa Péter
Az olimpiai program egyébként meglehetősen telítetté vált az elmúlt több, mint 100 évben. A kezdeti 10 sportág mára közel 30-ra bővült, a versenyszámok pedig közel 300-ra. Új sportágak felvétele körül mindig óriási lobbi és érdeklődés van, de ezek népszerűségét számokkal kell igazolni.
Exhibition wrestling match, New York – Julie Jacobson
NOB-ban egyébként bevett módszer, hogy az aktuális rendező ország saját, egyedi sportágat mutathat be. Új sportág felvétele csak megfelelő népszerűség esetén lehetséges, márpedig így teljesen érthető a meglévő sportágak felülvizsgálata. Az atlétika pl. nem egy látványos sport, de annyi versenyszám jelenik meg benne, hogy képes megtölteni egy teljes stadiont, így az atlétika “excel népszerűsége” nagyobb lesz, mint a birkózásé, ami látogatók terén kihívásokkal küszködik.
Exhibition wrestling match, New York – Julie Jacobson
Az olimpia egy másik új irányelve az 50/50 kvóta, azaz a férfi és női részvételi arányok az egyes sportágakban szintén nem a birkózás felé billenti a mérleget, hiszen, bár számos sikeres női birkózó nőtt fel az első női 1987-es világbajnokság óta, a birkózás sosem lesz női sportág.
Beach Wrestling – unitedworldwrestling.org
A klasszikus sportágak rendszerint meglehetősen konzervatívak, így van ez a menedzsmentben is. A versenyszervezések fő szempontja nem a közönség, a show, hanem a versenytematika, melyhez ma már nehezen lehet tömegeket mozgatni. A sportág kommunikációja szintén nehéz feladat, hiszen a közösség fő célcsoportja továbbra is saját maga.
…amikor pedig egy előadásból kimaradnak a nézők, akkor válik a darab öncélúvá, és bármekkora művészi értéke is legyen, hamar leveszik a műsorról!
Exhibition wrestling match, New York – Julie Jacobson
A 21. századi ember már rég nem a TV előtt szeretne ülni és bambulni a mérkőzéseket, ki akarja próbálni, űzni szeretné, de legalábbis közvetlen kapcsolatot szeretne az adott sportággal. A sport programok ma pedig nem csak a saját közösségüknek szól, hanem egyfajta hétvégi programot is kínál a laikusok számára, azt üzenve, gyertek le a családdal, nézzétek meg, hogyan dolgozunk mi!
Exhibition wrestling match, New York – Julie Jacobson
A beszélgetés elején nem nagyon láttam kiutat, hiszen az Európában elterjedt kötöttfogás még kevésbé látványos; azonban a népi birkózás töretlen népszerűsége számos országban meghozta a reményt, hiszen ez azt jelenti, hogy a birkózás egy gyorsabb, súlycsoport nélküli, szabadabb és látványosabb formájára igény van a nézők körében is.
“A régi orosz államokban akkora kultúrája van a birkózásnak, hogy mikor leszállok a gépről és meglátják a karfiol fülemet, azt kérdezik: – nem vagy éhes testvér, gyere egyél velünk!” Bárdosi Sándor
“…egyszer elvittek Dagesztán egyik legnagyobb versenytermébe, ahol olyan fickók edzettek, akik soha egyszer nem jelentek meg az olimpiai paláston. Mikor megkérdeztem, ezek a srácok eddig hol voltak, azt a választ kaptam, hogy: – ezek a versenyzők kizárólag a helyi, pénzdíjas versenyekre edzenek!” Bárdosi Sándor
Az ökölvívás például remek párhuzam lehet, hiszen a boksz kifejezetten a szórakoztatásra és a showra épült. De miért nem lehet akkor a birkózás is show elem? A boksz, az MMA és annyi sportág működik showként, a birkózásban is van annyi látvány, ha kicsit visszaveszünk a szabályokból!
“A boksz egyszerű, gyors és látványos! Van három ütésforma és aki kidől az veszít. A birkózás szabályai és a pontozás ezt az egyszerű kapcsolódást teljesen megöli!” Iglói-Nagy István
Egy másik dolog ami a boksszal kapcsolatban eszembe jutott, hogy ennek a sportágnak bizonyos technikáit és mozdulatait bevezették a ma népszerű fitness edzésekbe, melyek lehetőséget adnak a boksz kipróbálására. Így van ez pl. a súlyemeléssel is, ami aztán sosem volt egy látványos közönség sport; a CrossFit azonban megtalálta magának és ma külön edzőtermek nyílnak erre a tréningre. A birkózás bizonyos technikáinak integrálása a “népi-fitness” edzésekbe tehát sokat segítene a sportágon.
Exhibition wrestling match, New York – Julie Jacobson
Az izzadt dörgölődzés talán sokakat elriaszthat, de miért ne lehetne néhány technikát a birkózó-babával elsajátítani; ha az emberek szeretnek vas-harangokat emelgetni, akkor nem tudom elképzelni, hogy ne szeretnének 40 kilós bőrbabákat dobálni, az edzés végén pedig kicsit meggyűrni egymást.
“…nem lehet elengedni a srácokat, minimum öt év kell, hogy megtanuljanak esni és biztonsággal kivitelezzék az alapfogásokat!” Bárdosi Sándor
Grund birkózás, Sydney, Australia – Mauricio Mar
A beszélgetés végén azonban előjöttek a gyerekkori emlékek, amikor barátainkkal egymást gyűrtük adrenalinból, játékból és természetesen farkasösztönből, de soha egy durva mozdulat, vagy akár egy ütés nem volt. Az utolsó mondatot közösen fogalmaztuk meg:
– “Birkózni mindenki tud!”
A sportágat tehát egyszerűsíteni kell! Arra azonban kevés az esély, hogy a hivatalos birkózás néhány év alatt megváltozzon, de az alternatív változatok, mint pl. grundbirkózás, vagy strandbirkózás jó kiút lehet a sportág számára, így ezeket kell erősíteni és terjeszteni, aztán elképzelhető, hogy tízből ketten továbbmennek a rendes palástra is. Az “itthoni népi-birkózásnak” pedig pont a gyerekkori emlékekre kell építkezni, vagyis bárki számára lehetőséget kell adni a kipróbálásra, így a kültéri versenyek, grund- és strandbirkózások alkalmával a közönségnek is teret kell adni!
Grund birkózás – pculiar.com
A BUG-nak tehát ennél a sportnál is az a feladata, hogy az utcára vigye, közel a lakókhoz és lehetőséget adjon a kipróbálásra, mert egy zárt, szakikkal tömött terembe kevesen fognak érdeklődésből bemenni!
Mezős Balázs – BUG
történeti forrás: unitedworldwrestling.org | sportszertar.wordpress.com | olympic.org
További fotók az eseményről itt – by Fogt