vissza

BUG közösségi fórum #6 – StreetBall

A BUDAPEST URBAN GAMES egy sportközösség, akik azt a célt tűzték ki, hogy a várost használjuk sportolásra, ezért a városi sportközösségek számára nyújtanak szakmai támogatást. Idei második fórumunkon az utcai kosárlabda, azaz a streetball közösséggel beszélgettünk múltról, jelenről és jövőről. (fotó: @fogyt)

 

Kummert Krisztián | Timár Csaba | Baksa Szabolcs | Varga Máté | Tőrös Balázs

 

MÚLT

 

Miért volt szükség új sportág kitalálására, hiszen ott van a kosárlabda!? Ahhoz, hogy megértsük a streetball szerepét, a feltárást a kosárlabdával kell kezdenünk! Több verzió is létezik a kosárlabda eredetére, melyek egyébként nem állnak messze egymástól, így akár kapcsolódhatnak is egymásba, annyi azonban bizonyos, hogy a kosárlabda a fagyos Kanadából ered.

 

“…a 19. század végén már nagyon kellett valami beltéri alternatíva a hokira épülő társadalom számára.” Tőrös Balázs

 

A hivatalos források James Naismith nevéhez kötik a sportágat, aki eredeti szakmáját tekintve pap volt, majd hatékonyabbnak érezte, ha edzőként és testnevelő tanárként folytatja pályáját. Az 1890-es években Naismith Kanadából az amerikai Spriengfiled városába költözött, célja pedig az volt, hogy a főleg erőnlétre épülő téli órákat játékosítsa. Egy egyszerű fonott kosarat helyezett fel egészen pontosan 10 láb (3,05 méter) magasra; így jött létre a kosárlabda tizenhárom szabály mentén, és a kezdetekben egyszerű focilabdával játszva. A sportág világkultúrává válását Naismith már nem élte meg, de a világszövetség alapítását (1932) és az első olimpiai játékokat (Berlin, 1936) sikerült elérnie és megérnie.

 

forrás: Courtesy New York City Park Photo archive

 

Annyi tehát bizonyos, hogy a kosárlabda fő funkciója a beltéri mozgás volt, így a kezdetekben szó sem volt arról, hogy bárki az utcán pattogtasson.

 

RUCKER PARK = STREETBALL

 

A kosárlabda hamar begyűrűzött minden társadalmi csoportba, így az amerikai szegénynegyedekbe is. A szabályok kötetlenek, a pályák ad-hoc utcai terek, a palánkok pedig házilag készített deszkák és gyűrűk voltak. A 40-es években a harlemi önkormányzat egyik aktív és felelős alkalmazottja utcai játékokat szervezett a helyi gyerekek számára, majd kezdeményezte a 156-os számú park létrehozását, melyben a kosárlabda mellett játszótér, fallabda és baseball ketrecek is épültek. A park 1956-ban nyitotta meg kapuit, majd 1965-ben a Holcombe Rucker, vagyis az alapító nevét kapta. A park az elmúlt hatvan évben számos streetball és nemzetközi kosárlabda sztárt nevelt ki, és olyan gazdag közösségnek ad otthont, melyet az egész világ és nagy játékosok is figyelemmel kísérnek és látogatnak.


forrás: waldemarpoet.files.wordpress.com

 

A Rucker Park-i streetball tehát a sportág hazája, innen ered a máig is népszerű “underground játék”, mely az 5×5 elleni egészpályára és rendkívül látványos, de néha kifejezetten gyors és durva játék-kultúrára épül. Ez a műfaj sokkal inkább a játék szeretetét és a közösséget jelenti, mint a később létrejött versenysportot, ezért fontos kiegészítő elemei a graffiti, az aktív helyi közösségi élet és a hip-hop.

 

forrás: walter iooss jr.

 

A kosárlabda hazánkban az 1910-es években indult, azonban egészen ‘33-ig a német típusú korbbal szabályai szerinti, palánk nélkül játszották. A kosarazás hamar népszerű lett és 1955-ben a magyar válogatott Európa bajnok lett. Azóta sajnos kevés hasonló szintű eredményről számolhatunk be, így a hazai robbanást inkább az NBA-nek köszönhetjük a 90-es nyitást követően! (forrás: MKOSZ)

 

forrás: twitter.com/korfball

 

JELEN

 

“Amikor gyerekként jelentkeztem a profi utánpótlásba, akkor egy bizonyos antropometriai vizsgálaton kellett részt vennünk, mely a csontok – és más egyéb tényezők – fejlettsége alapján becsülte meg a várható magasságot!” Baksa Szabolcs (közép)

 

Egyértelmű tehát, hogy a streetball a kosárlabda “szegényebb”, kötetlenebb utcai változata, azonban van még néhány fontos tényező, mely a mai napig a sportág utcai változatát erősíti, ugyanis a kosárlabdát nem mindenki játszhatja. Az anyagi okok mellett egy másik korlátozó tényező a magassági korlát, mely – bár nem hivatalosan, de – 185 cm-ben húzza meg az alsó határt, sok szerelmet megtörve, szerencsére a streetball óta nem alternatíva nélkül. Egy másik, jellemző ok, ami miatt sokan a streetball-t választják pedig a kosárlabda kötöttsége.

 

“…bár utólag látom, hogy nem lettem volna az élvonalban, de ettől függetlenül jobban érzem magam a lazább játékszabályok között.” Timár Csaba Concrete’