vissza

BUG közösségi fórum #5 – szikla / falmászás

A BUDAPEST URBAN GAMES egy sportközösség, akik azt a célt tűzték ki, hogy a várost használjuk sportolásra, ezért a városi sportközösségek számára nyújtanak szakmai támogatást. Idei első fórumunkon a mászóközösség vezetőivel beszélgettünk.

 

Urbanics Áron, Radics Máté, Tiboldi András, Kandrács Ildikó, Jármai Gergő

 

A mászósport akármilyen hihetetlen de, mint hivatalos sportág alig harminc éves; bár a sziklák óriási közösségeket vonzanak több száz éve, a műfaj a műfallal vette be magát a sportágak közé a 80-as években, világbajnokságot először ’91-ben szerveztek, és még csak most csatlakozik a olimpiai sportágak közé, 2020-ban ugyanis egy kísérleti keret veszi kezdetét három (boulder, nehézségi és gyorsasági) kategóriában.

 

MÚLT

 

Nehéz megmondani, mely nemzetek voltak a pionírok, de alapvetően az európai régióban nőtt ki a sportág kultúrája, szászok-németek, olaszok, britek és franciák között. Magyarországi írásos emlékeket a 19. század végéről találunk, melyekben egykori, vezető akadémikusunk és miniszterünk Eötvös Loránd neve számos helyen megjelenik, egyenrangú társként említve a vezető európai mászók között.

 

Fontos a legelején megjegyezni, hogy a hegy- és sziklamászás alapvetően nem versenysportok, a sziklák változó természeti képződmények, így nem lehet egyenlő esélyeket biztosítani az indulók számára, hiszen a sziklák változnak, mozognak, kopnak. A hegy- és sziklamászás, tehát sokkal inkább életforma-sport, melyben az elért eredmények globális célokat tűznek ki a világközösség számára.

 

“…sokszor azt kérdezik tőlem, mi volt a legmagasabb pont ahova eljutottam, de ebben a műfajban ez teljesen érdektelen… tudok olyan néhány méteres falat mutatni, ami technikailag sokkal nagyobb kihívás, mint egy 5-6 ezer méteres csúcs.” Urbanics Áron

 

JELEN

 

A sziklamászás infrastrukturális adottságai miatt nem egy “látványos” sport, hiszen a város környéki falak kizárólag a közösség által látogatottak. Az interneten terjedő extrém vírusvideók és fotók sokat segítenek a láthatóságban, azonban a sportág támogatottsága így is rendkívül alacsony. Egyrészt nem látható, hogy a sportág mekkora tömegeket ér el, mozgat meg, extrém sportként jelenik meg, nem csak a köztudatban, de a TB (nem) finanszírozásban is. A mászótermek többek között ezen a tendencián is kívántak változtatni, vagyis, hogy elérhetőbbé, biztonságosabbá, kiszámíthatóvá és szélesebb tömegek számára is elérhetővé tegyék a sportágat. A sportág egyébként jelenleg virágkorát éli, és erős fejlődésre számítanak az itthoni képviselők is; a budapesti termek tömve vannak, okosan kell időzíteni ahhoz, hogy az ember egy szelet falhoz jusson.

 

forrás: Utah – Momentum Millcreek Climbing

 

A műfalak és a versenymászás szinte kizárólag a piac kezében van, ami egyrészt szerencsés, hiszen a sportág képes fenntartani saját magát, azonban ez kevés ahhoz, hogy nemzetközi sikereket érjünk el. A mászótermek belépőt szednek, így kizárólag a tehetősebb gyerekek / szülők, illetve az idősebb 20+ korosztály számára elérhetőek; ebben egyébként az alapoktatás igen, de a versenyedzés nem szerepel. Ahhoz tehát, hogy a sportág hazai és nemzetközi szinten is megerősödjön szükség van támogatásra,

 

“…hogy ne csak azokból tudjunk válogatni, akik megtehetik, hanem azokból is, akiknek minden adottságuk megvan hozzá!” Radics Máté

 

A mászósport tehát népszerű és fenntartható, azonban meg kell jegyezni, hogy nem tartozik a legvonzóbb befektetések közé. Az USA-ban a profit vállalkozásoknak nagyobb hagyománya van, de az Európai országok állami támogatás és / vagy minimális profit mellett működnek.

 

“Ez nem azt jelenti, hogy nem érdemes termet nyitni, azonban a limitált profit miatt kizárólag a közösség termeli ki magából a vállalkozó réteget!” Szerkesztő

 

Állami oldalról egyébként elindult egy – egyelőre nem túl erős – kezdeményezés, mégpedig az iskolai mászófalak építésében, azonban a testnevelő tanárok szaktudás nélkül nem tudják biztosítani a fejlődést és kiválasztást. Probléma továbbá az is, hogy az iskolák nem tudják biztosítani a felügyeletet a diákok számára az oktatási időn túl.

 

“Az iskolai falépítés fontos kezdeményezés, nagyon nagy szükség van rá, így válik ténylegesen mindenki számára elérhetővé a sportág, azonban oktatás nélkül nem fogja elérni a remélt, vagy várt eredményeket!” Kandrács Ildikó

 

forrás: iskolaimaszofal.hu

 

A fentiekből jól látható tehát, hogy az iskolai falépítések inkább szolgálják a testnevelési portfólió színesítését, mint a mászó-versenysport fejlesztését, az utánpótlás biztosítását. Integrált szemléletre és a szövetségek, klubok, egyesületek aktív együttműködésére van szükség ezen a területen is.

 

forrás: Chicago – Maggie Delay Park

 

Egy másik remek, népszerűsítést és utánpótlást szolgáló megoldás a városi terek sport jellegű fejlesztése, vagyis a mászósport elérhetőségének javítása a lakosság számára. Nemzetközi példákat figyelve remek egyszerű és rendkívül olcsó megoldásokat találunk, mint pl. a hídpilléreken elhelyezett boulder pályák, vagy a – költségesebb – sportpályákon épített műfalak. Ezek természetesen a közösség aktív részvétele, lobbija és a “csináld magad” – azaz a DIY – Do It Yourself – mozgalmak nélkül nem fognak megvalósulni, mert a mellékelt példák mind közösségi, a helyi önkormányzatok által támogatott kezdeményezések.

 

forrás: Brunswick’s Wilson Avenue Project

 

“A közösség tehát nem csak a közös élményt, de a közös felelősségvállalást is jelenti, melyet szinte minden sportágnál fejleszteni kell! Sokszor találkozunk olyan csoportokkal, akik bár lelkesek, a tényleges megvalósításnál azonban csak az elhivatottak maradnak! Nem kell mindenkinek egyenlően, de mindenkinek ki kell vennie a saját részét a feladatokból!” Szerkesztő

 

A másik oldalon pedig nagyon fontos, hogy a városi döntéshozók ne a problémát, hanem a lehetőséget lássák és nyitottan álljanak hozzá a kezdeményezésekhez. Korábbi próbálkozásaink során számos kifogással találkoztunk, amik az ilyen közterületi falak biztonságát kérdőjelezték meg.

 

“…nem lehet biztosítani, hogy csak azok másszanak fel, akik megfelelő gyakorlattal rendelkeznek, mi lesz az éjszakai italozókkal, a hajléktalanokkal stb.”

 

forrás: Vienna Walls

 

A bizonyos városi építményekre való felmászás lehetősége nem csak egy boulder falnál merülnek fel – kétség kívül ezek hívják a figyelmet és mászó-kedvet – a hidak, tavak és bármilyen városi épületek állandó “veszélyt” rejtenek. Egy magasabb mászótorony egy laikus számára elérhetetlen bizonyos magasságon túl, egy alacsony boulder fal pedig kb. akkora veszélyt jelenet, mint egy aluljáró lépcsői. A másik kifogás ami gyakran felmerül az az üzemeltetés kérdése, melybe azt gondolom be lehet vonni a felelős és aktív egyesületeket, akik havonta egyszer letisztítják a falakat, meghúzzák a csavarokat.

 

forrás: Redmond – Maple Avenue Bridge

 

Ami a mászósport szerepét illeti meg kell jegyezni, hogy a magyarországi sziklafalakon kiépített utakat mind helyi közösségek építették és tartják karban, továbbá mindenki saját felelősségére használja.

 

forrás: Buffalo River – Grain Silo

 

JÖVŐ

 

A hegy- és mászósport fejlesztésére tehát nincs EGY megoldás – mint ahogy semmi másra sem – az itt jelentkező problémák sem oldódnának meg kizárólag pénz-öntéssel. Szükség lenne több közterületi és iskolai műfalra, szükség lenne legalább egy olyan csarnokra, melyben akár Európa-, világbajnokságokat is lehet rendezni; az edzőképzés, a sportág integrálása az iskolai testnevelésórákba, a folyamatos népszerűsítés és kommunikáció legalább annyira fontos feladatok, mint a mega-finanszírozások. Arra a kérdésünkre, ha lenne egy kívánsága a mászóközösségnek a jelenlévők egyértelmű választ adtak:

 

“Első lépésben arra lenne szükség, hogy a szövetségi vezetés, szükségszerűen 4-5 fő főállásban tudja végezni a munkáját, nem pedig szabadidőben, önkéntes alapon; ha erre bármilyen lehetőség adódna az sokat segítene a sportágon, mert akkor lenne lehetőség pályázatokat írni, lobbizni, kommunikálni stb.” Tiboldi András

 

A mászósport egyik legnagyobb problematikájának a láthatatlanságot gondoljuk és nehéz megbecsülni hányan űzik ezt a sportot. A Budapest környéki hegyekben összejövő közösségek kizárólag egymás számára láthatóak, a teremmászók szintén csak egy szűk réteget érnek el.

 

forrás: Manhattan Bridge – DUMBO Boulders

 

A Budapest Urban Games legfőbb célja a sportágak kiterelése a közterületekre, egyrészt azért, mert azt gondoljuk, hogy a városi közterületek sportolásra (is) valóak, másrészt pedig azért, mert bizonyos sportágak így válnak láthatóvá és elérhetővé olyan csoportok számára is, akik ezt nem engedhetik meg maguknak. A fentiek alapján a mászóközösség és a BUG csapata megkezdi a legoptimálisabb verseny előkészítését, mely a legjobb választ adja a sportág problematikájára. 

 

 

Mezős Balázs