vissza

BUG közösségi fórum #5 – szikla / falmászás

A BUDAPEST URBAN GAMES egy sportközösség, akik azt a célt tűzték ki, hogy a várost használjuk sportolásra, ezért a városi sportközösségek számára nyújtanak szakmai támogatást. Idei első fórumunkon a mászóközösség vezetőivel beszélgettünk.

 

Urbanics Áron, Radics Máté, Tiboldi András, Kandrács Ildikó, Jármai Gergő

 

A mászósport akármilyen hihetetlen de, mint hivatalos sportág alig harminc éves; bár a sziklák óriási közösségeket vonzanak több száz éve, a műfaj a műfallal vette be magát a sportágak közé a 80-as években, világbajnokságot először ’91-ben szerveztek, és még csak most csatlakozik a olimpiai sportágak közé, 2020-ban ugyanis egy kísérleti keret veszi kezdetét három (boulder, nehézségi és gyorsasági) kategóriában.

 

MÚLT

 

Nehéz megmondani, mely nemzetek voltak a pionírok, de alapvetően az európai régióban nőtt ki a sportág kultúrája, szászok-németek, olaszok, britek és franciák között. Magyarországi írásos emlékeket a 19. század végéről találunk, melyekben egykori, vezető akadémikusunk és miniszterünk Eötvös Loránd neve számos helyen megjelenik, egyenrangú társként említve a vezető európai mászók között.

 

Fontos a legelején megjegyezni, hogy a hegy- és sziklamászás alapvetően nem versenysportok, a sziklák változó természeti képződmények, így nem lehet egyenlő esélyeket biztosítani az indulók számára, hiszen a sziklák változnak, mozognak, kopnak. A hegy- és sziklamászás, tehát sokkal inkább életforma-sport, melyben az elért eredmények globális célokat tűznek ki a világközösség számára.

 

“…sokszor azt kérdezik tőlem, mi volt a legmagasabb pont ahova eljutottam, de ebben a műfajban ez teljesen érdektelen… tudok olyan néhány méteres falat mutatni, ami technikailag sokkal nagyobb kihívás, mint egy 5-6 ezer méteres csúcs.” Urbanics Áron

 

JELEN

 

A sziklamászás infrastrukturális adottságai miatt nem egy “látványos” sport, hiszen a város környéki falak kizárólag a közösség által látogatottak. Az interneten terjedő extrém vírusvideók és fotók sokat segítenek a láthatóságban, azonban a sportág támogatottsága így is rendkívül alacsony. Egyrészt nem látható, hogy a sportág mekkora tömegeket ér el, mozgat meg, extrém sportként jelenik meg, nem csak a köztudatban, de a TB (nem) finanszírozásban is. A mászótermek többek között ezen a tendencián is kívántak változtatni, vagyis, hogy elérhetőbbé, biztonságosabbá, kiszámíthatóvá és szélesebb tömegek számára is elérhetővé tegyék a sportágat. A sportág egyébként jelenleg virágkorát éli, és erős fejlődésre számítanak az itthoni képviselők is; a budapesti termek tömve vannak, okosan kell időzíteni ahhoz, hogy az ember egy szelet falhoz jusson.

 

forrás: Utah – Momentum Millcreek Climbing

 

A műfalak és a versenymászás szinte kizárólag a piac kezében van, ami egyrészt szerencsés, hiszen a sportág képes fenntartani saját magát, azonban ez kevés ahhoz, hogy nemzetközi sikereket érjünk el. A mászótermek belépőt szednek, így kizárólag a tehetősebb gyerekek / szülők, illetve az idősebb 20+ korosztály számára elérhetőek; ebben egyébként az alapoktatás igen, de a versenyedzés nem szerepel. Ahhoz tehát, hogy a sportág hazai és nemzetközi szinten is megerősödjön szükség van támogatásra,

 

“…hogy ne csak azokból tudjunk válogatni, akik megtehetik, hanem azokból is, akiknek minden adottságuk megvan hozzá!” Radics Máté

 

A mászósport tehát népszerű és fenntartható, azonban meg kell jegyezni, hogy nem tartozik a legvonzóbb befektetések közé. Az USA-ban a profit vállalkozásoknak nagyobb hagyománya van, de az Európai országok állami támogatás és / vagy minimális profit mellett működnek.

 

“Ez nem azt jelenti, hogy nem érdemes termet nyitni, azonban a limitált profit miatt kizárólag a közösség termeli ki magából a vállalkozó réteget!” Szerkesztő

 

Állami oldalról egyébként elindult egy – egyelőre nem túl erős – kezdeményezés, mégpedig az iskolai mászófalak építésében, azonban a testnevelő tanárok szaktudás nélkül nem tudják biztosítani a fejlődést és kiválasztást. Probléma továbbá az is, hogy az iskolák nem tudják biztosítani a felügyeletet a diákok számára az oktatási időn túl.

 

“Az iskolai falépítés fontos kezdeményezés, nagyon nagy szükség van rá, így válik ténylegesen mindenki számára elérhetővé a sportág, azonban oktatás nélkül nem fogja elérni a remélt, vagy várt eredményeket!” Kandrács Ildikó

 

forrás: iskolaimaszofal.hu

 

A fentiekből jól látható tehát, hogy az iskolai falépítések inkább szolgálják a testnevelési portfólió színesítését, mint a mászó-versenysport fejlesztését, az utánpótlás biztosítását. Integrált szemléletre és a szövetségek, klubok, egyesületek aktív együttműködésére van szükség ezen a területen is.