vissza

BUG közösségi fórum #2 – Futás

A BUDAPEST URBAN GAMES egy sportközösség, akik azt a célt tűzték ki, hogy a várost használjuk sportolásra, ezért a városi sportközösségek számára nyújtanak szakmai támogatást. Éves eseményük a BUG utcalimpia, 2016-ban összesen hat sportág számára biztosítottak versengési lehetőséget, biztosítva helyszínt, szervezést és kommunikációt. A 2017-es versenyt megelőzően havi rendszerességgel fórumokat rendeznek, illetve egyéb tevékenységekkel támogatják sportközösségeiket.

2017 március 8-án a budapesti futás meghatározó szereplőivel beszélgettünk a Városligeti Műjégpálya épületében arról, hogy mi volt a Margitsziget előtt, hol tart most Budapest, és milyen lehetőségeink vannak Európai szinten. (Máth István BSI – Molnár Zoltán BSK – Bartucz Bori + Markocsán Sándor NIKE futóklub + Kvázibárki – Bagi László történész + urbanista – Hrutka János sportoló + versenyszervező)

MÚLT

A Margitszigeti futókör az időszámítás voltaképpen, hiszen a 2000-es évek előtt még nem volt akkora divat a városi futás, mindössze profi atléták és “csodabogarak” futkároztak a városban, parkokban és hegyekben.

“Emlékszem, egy ovis barátom papája kerékpárral járt dolgozni és rendszeresen futott a Gellérthegyen a 80-as években, úgy hívtuk őt, hogy Feribácsi a sportember.”

A futás a korábbi években leginkább élsportként jelent meg, számos atlétikai klub működött, több száz igazolt versenyzővel. Mára ez megfordult, a futás, mint élsport közel megszűnt – bár nem csak nálunk, hanem számos más nyugat-európai országban és az USA-ban is – és inkább hobbi, tömegsporttá vált.

A futás népszerűsítése azonban már korábban megkezdődött; a Budapest Sportiroda (BSI) már a 80-as évektől kezdve szervez versenyeket, mint pl. a Velencei tavi kör, a Futapest versenyek, vagy a Vivicittá városvédő futás, ami idén lesz 33 éves.


JELEN

INFRASTRUKTÚRA

A nemzetközi sport és egészségtudatos trendek a 2000-es évekre nálunk is beszivárogtak, a budapesti lakók a Margitsziget valamennyi sétányát elfoglalták, ezért a Fővárosi Önkormányzat a 2000-es évek közepén futópályát épített a sziget gyűrűjén. 2010-re – az akkor még nem korszerű – pálya teljesen elhasználódott, így 2014-ben a főváros verseny-minőségű rekordtan pályát épített; ehhez kapcsolódóan az atlétikai centrum felújítása is megkezdődött, ami további szolgáltatást (mosdó, értékmegőrző stb.) nyújt a futóknak.

Az elmúlt évek futó “boom”-ja a kerületi önkormányzatokat is elérte; a budai önkormányzatok pl. számos kisebb és nagyobb pályát építettek (Normafa, Bikás Park, Városmajor, Hegyvidék, Feneketlen tó stb.), melyeknek a sportoláson túl fontos kommunikációs szerepük is van. A kisebb parkok esetében azonban nem mindig indokolt a költséges pálya építése, de az ehhez kapcsolódó infrastruktúra annál inkább, mely szintén ellátja a sport és kommunikációs feladatokat.

Az északi városokban számos olyan futóútvonal található, melyeket a talajrendezést követően gyolccsal szórnak fel; kényelmesek, biztonságosak és olcsóak. A futópálya mentén elhelyezett mosdó, zuhanyzó, értékmegőrző pedig fontos kiegészítő szolgáltatások, melyek szintén szolgálják a kommunikációs célokat is. Természetesen nem kritizálni szeretnénk az önkormányzatokat, nagyon fontos fejlesztéseket hajtanak végre, azonban szeretnénk, ha szorosabb együttműködés jönne létre a közösségekkel a források hatékony és célzott elköltése érdekében.


VERSENYEK

A nagy futóversenyek láttán azt gondolnánk, hogy Budapest elérte a célját és a város teljes lakosságát kirángatja a TV elől. A nagy futóversenyek több tízezres tömegének jelentős része a városon kívülről érkezik, így a budapestiek mindössze néhány ezer fővel képviseltetik magukat. A futóversenyek száma folyamatosan növekszik, azonban a nagy, teljes belvárost használó versenyek csökkentek, és összesen három eseményre koncentrálódtak 2010 óta. Ezeknek az eseményeknek az egészségfejlesztésre gyakorolt hatás mellett turisztikai értéke is óriási. Csak a BSI maratonjai és félmaratonjai a budapesti vendégéjszakák fél százalékát adják; elsőre talán nem tűnik meghatározónak, azonban a Hungaroring 1,5%, és a Sziget 3%-hoz viszonyítva a város legnagyobb turisztikai eseményeivé válnak. 

EDZÉSEK

A közös futások és edzések szervezése szintén erős népszerűsítő eszközök, hiszen a sport lehet vonzó, de a folyamatossághoz, az állandó kihívásokhoz közösségekre van szükség. 

Az ember úgy van felépítve, hogy megunja néha a sportokat, mint, ahogy minden mást is, ezért van fontos megtartó szerepe a közösségeknek és, így az edzéseknek!

A facebookon számos közös edzést lehet már találni; kisebb alternatív csoportok, mint pl. a Kvázibárki, vagy a heti több száz főt megmozgató Nike futóklubok. A tanácsok, a csoportos élmény, az edzéstervek egyéni elkészítése mellett a Nike futócipő próbát is tart, mely egyértelműen a cég marketing tevékenységét szolgálja, azonban a futók visszajelzései alapján fontos lehetőség a fejlődéshez, az elköteleződéshez. A BSI sem ma kezdte a közösség építést; 153 nagykövet fogja össze a futókat összesen 102 településen, Budapesten 21 kerületben. A futóközösségek építésénél azonban fontos, hogy a vezetők milyen tapasztalattal, esetleg képesítéssel rendelkeznek. 

Fontos lenne valamilyen képesítéshez kötni az amatőr edzői tevékenységet is, mert rengeteg kárt okozhatnak a futóknak! Nem csak a sérülésekről van szó, hanem arról, hogy egy korai maraton a versenyző örömét veszi el; egy végigszenvedett, keserves 4-5 óra futás a cél elérésén kívül semmilyen örömet nem okoz, az amatőr futásnak pedig élvezetnek kell lennie, csak így lehet életvitelszerűen űzni.

A szurkolói kultúra, szintén fontos része volt a megbeszélésnek. A Szurkolás sok helyen hasonlóan a sporthoz szabadidős tevékenység, családok és csoportok kísérik a futókat vidáman erősítve. A nyugati országokban nyilvánvalóan ennek nagyobb kultúrája van, náluk nem volt 40 év zárlat, nálunk ezt kicsit tudatosabban kell építeni, jól látható ez a BSI színes, fesztiválhangulatú rendezvényein. 

A futás társadalmi támogatottsága előhozta a futók és autósok közötti sérelmeket, a dudálások és a jól ismert kommentek. Fontos azonban megjegyezni, hogy

“…fecseg a felszín, hallgat a mély!”

vagyis a támogatók csöndesek, és az ellenzők közül is mindössze az ún. “trollok”, vagy “hater”-ek a hangosak, igaz ez minden területre, így a néhány bejegyzésnek nem szabad túl mély érzelmi figyelmet, de annál nagyobb megelőző figyelmet kell tanúsítani. 

JÖVŐ

A jövőt illetően arra próbáltunk választ kapni, hogyan lehet erősíteni Budapest turisztikai szerepét, lehet-e Budapest futónagyhatalom Európában? Azt el kellett fogadnunk, hogy attól azért még messze vagyunk, hogy elértük volna a város egészségfejlesztési céljait; a futás egyértelműen tömegsporttá vált, azonban az elhízással kapcsolatos betegségek még mindig az első helyen állnak az országos listán. Ettől függetlenül Budapest, mint sportdesztináció fontos stratégiai feladat és turisztikai cél.

A 21-ik századi városok már sokkal többet kínálnak, mint látványosságok, múzeumok, vendéglátás, az aktív városlátogató már sportolni is szeretne új környezetben. A budapesti futóinfrastruktúra és versenyek erre tökéletesen alkalmas uticélok, azonban erősebb és összefogottabb promócióra és pozicionálásra van szükség, hiszen nem lehet cél a 10+ milliós New Yorkkal való versengés.