BUG közösségi fórum #3 – StreetWorkout (SW)

vissza

BUDAPEST URBAN GAMES egy sportközösség, akik azt a célt tűzték ki, hogy a várost használjuk sportolásra, ezért a városi sportközösségek számára nyújtanak szakmai támogatást.

2017 április 21-én a budapesti StreetWorkout közösség meghatározó szereplőivel beszélgettünk múltról, jelenről és jövőről. (balról-jobbra: Radányi Norbi Bartendaz Hungary – Szarka Ákos versenyző & edző – Kellner Viki versenyző & edző – Csák Dani egyesületi elnök & edző – Csepregi Szabolcs HBH)

bug_33

MÚLT

Ahhoz képest, hogy a StreetWorkout még nincs 10 éves (az első világbajnokságot 2011-ben szervezték) elképesztő mennyiségű embert és közösséget mozgat meg. Kezdetekben még csak az amerikai nagyvárosok szuburbiájában – leginkább hipp-hopp táncelemként – és az orosz szegényebb településeken – a szertorna utcai változataként – jelent meg, mint tisztán utcai mozgás, mára Európa a sportág egyik legnagyobb közössége; – de a facebookot böngészve is több száz csoportot találunk az Arab országokból, vagy éppen Ázsiából.

A StreetWorkout két meghatározó elemet foglal magába. A calisthenics az erőnléti mozgásra épít, úgymint fekvőtámaszok, húzódzkodások, tolódzkodó gyakorlatok stb. – közismert fegyencedzés hasonlóan a calisthenics-hez az erőnlétre épít, azonban a gyakorlatok egyszerűbbek, a variációk száma itt sokkal kevesebb -; a StreetWorkout pedig ezeket az erőnléti gyakorlatokat bővíti és kombinálja freestyle elemekkel. Utóbbiak azok a látványos forgások, ugrások, melyekkel tele van a youtube.

Magyarországon a tízes évek elejétől jelenik meg a sport, eleinte házi készítésű “bar”-okon, majd 2012-től a HBH (HardBodyHang – korábbi sportolók, streetworkout-ra szakosodott ipari formatervező csapat) által készített első pályákon, melyből ma már több tucat is van szerte Európában. Az első világbajnoki selejtezőt 2013-ban  már a sportág önálló egyesülete és a HBH szervezi.

“Eleinte kizárólag a youtube-ról tanultunk, ott lestük el a trükköket és bizony magunkon tapasztaltuk meg azt is, hogy nem szabad rögtön a látványmozdulatokkal kezdeni, mert súlyos, több hónapos sérülés lesz belőle.”

A látványos mozdulatok amennyire motiválóak, annyira riasztóak is, hiszen van aki beleszeret, van aki elriad:

“…na én ezt akarom!”

vs.

“…hát nekem ez úgysem menne!”

A streetworkout pedig nem csak a látványos, de nehéz gyakorlatokról szól; a calisthenics alapgyakorlatai (fekvőtámasz, húzódzkodás, tolódzkodás) legalább olyan közösségi  sportélményt adnak, mint a futás, de a konditermekben sem kell már magyarázni, hogy miért jó hobbi szinten, pusztán erőnléti gyakorlatokat végezni, mint pl. a kettlebell, vagy a CrossFit.

 

“…ez is a közös élményről szól, a célokért való küzdelemről, csak itt nem a szigetkör lefutása, hanem pl. 15 szabályos húzódzkodás kivitelezése a cél.”

Arra a kérdésre tehát, hogy a streetworkout élsport vagy szabadidősport a válasz az:

“a közös edzés, az alapgyakorlatok és a folyamatos fejlődés lehetősége szabadidősport, azonban hasonlóan a futáshoz, itt is lehet maratoni célokat kitűzni, melyekből azok a látványos gyakorlatok születnek.”

 

JELEN

De miért kell ezt külön sportágként kezelni, miért nem mennek az emberek szertornázni?  A StreetBall esetében ugyan ez a kérdés jutott eszembe, miért van szükség egy új sportág kitalálására, amikor ott van a kosárlabda. A sportágak utcaisodása azonban fontos trend, hiszen a teremedzések nem mindenki számára motiválóak, nem mindenki számára elérhetőek. Érthető, hogy idővel önálló szabályok alakulnak ki az utcai változatokra.

“…a város pedig adja magát, hiszen mi másra (is) való, mint sportolásra!? Szerintünk erről szólnak a 21-ik századi városok!” BUG

StreetBall nem sok mindenben különbözik a teremben játszott kosárlabdától, az alapszabályok hasonlóak, itt azonban egy palánkra játszanak a 2*3 fős csapatok. A szertorna több száz éves hagyományra épít, melyben számos tiltott elem is van, a streetworkoutnál még nincsenek ilyen határozott szabályok, ez jól látszik a pontozásnál is, ami emiatt sokkal szubjektívebb. A zászlónál, vagy más “kiálló” gyakorlatnál pl. nem feltétel a spicc, mint, ahogy az sem, hogy páros lábbal érkezik-e a versenyző. Sokkal fontosabb a kreativitás, a gyakorlatok merészsége, mint a “nagy szertorna könyv” szerint előírt gyakorlatok szabályossága.

A fenti kérdésre a válasz tehát az, hogy minél utcaibb lesz egy sportág, annál nagyobb a népszerűsítő ereje és annál több lesz a felhasználó! Ez a BUG célja is, vagyis, hogy minél többen mozogjanak a város terein!

A tradicionális gyökerekhez való kapcsolódás azonban elengedhetetlen, hiszen az utcai sportág fejlődéséhez szükség van bizonyos szabályokra.  A korábbi streetworkout versenyszabályzat tiltotta a profi szertornász versenyzők részvételét a nemzetközi versenyeken, ez mára enyhült és befogadóbb, nyitottabb lett, mely a két sport integrálódását és nyitását is mutatja.

A hazai tornaklubok lassan, de nyitnak a gettósport felé, azonban még mindig érezhető a felsőbbrendűség az utcagyerekekkel szemben.

A BUG-gal ezt a kapcsolatot is erősíteni szeretnénk; a tavalyi versenyen pl. már Csollány Szilveszter volt a zsűriben, aki azóta részt vett egy SW oktató videósorozat készítésében, és az idei selejtező fővédnöke is lesz.

Budapesten közel tíz SW pálya és számos kondipark is található. Az ezek közötti különbség azonban lényeges, mely sokszor nem egyértelmű sem az Önkormányzatoknak, sem pedig a fejlesztőknek. A szabadtéri kondiparkok feladata a mozgásnépszerűsítés, hiszen mindenki a saját súlyának megfelelően használhatja, fejlődési lehetőséget, közösséget és kihívást azonban nem nyújtanak! Az SW ezzel szemben – bár nem lesz bárki sportja – több évtizedes örömöt, közösséget és fejlődési lehetőséget nyújtanak amatőröknek és profiknak egyaránt. Az SW továbbá kivétel nélkül bárki számára elérhető, legyen az mozgássérült, fogyatékos, vagy hátrányos helyzetű lakos.

A másik alapvető probléma, ami a pályákat illeti, hogy

“a streetworkout pályák nem csövek véletlenszerű találkozása”

hanem ipari-tervezői és sportszakmai szempontok mentén fejlesztett sportinfrastruktúrák! Így van ez minden sportágnál, akár milyen egyszerű is legyen az. A futball kapu mérete sem mindegy, hogy mekkora, mint ahogy a futópálya szélessége, vagy a gördeszkás rámpa magassága sem az. De, hogy hétköznapi példát is említsünk, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szögben fektetik le a a kanyarodó villamossínpárokat, pedig itt is csak annyi a cél, hogy a jármű irányt változtasson. A szakmai szempontok tehát itt is fontosak, amikkel kapcsolatban a sportág képviselőinek véleményét ki kell kérni!

JÖVŐ

SW közösség

Az SW közösség az egyik legösszetartóbb, amit eddig tapasztaltunk, bár ebben benne van az is, hogy a sportág új, és a közösség is kicsi. Ahogy a korábbi fórumokon itt is észrevettük, hogy hiányzik az egységes stratégia, melyben a célok, a feladatok és felelősök egyértelműen megnevezve lennének. Az egyik legfontosabb kérdés pl. az, hogy az egyesület milyen arányban kívánja támogatni élsportot és a szabadidősportot.

A szervezeti háttér jelenleg átláthatatlan, nem egyértelműek a feladatok és felelősök. Az egyesület határozottabb menedzsmentjére van szükség, a regionális képviseletek erősítésére és a központi tájékoztatás és irányítás felépítésére.

A sportág népszerűsítése itt is fontos feladat, még akkor is, ha a trendhullám tetején is van. A versenyek évről évre gyarapodnak, azonban központilag vezetett versenynaptárra és a versenyek tematizálására van szükség. A versenyszabályzat megalkotása nem várathat magára, a szubjektív pontozási szempont nem mérhető, nem tervezhető. Az iskolai oktatóprogramokra jobban rá kell feküdni, mert egyrészt az iskolások kiemelt célcsoport, másrészt színesíteni kell a “foci-kosár” testnevelés órákat.

Az edzőképzések szintén tervezést igényelnek, hiszen nagyobb a motiváció, ha nem csak a youtube figyel bennünket. Fontos lenne megvizsgálni a hazai sportegyetemek és iskolák működését és a sportág integrációját.

A szervezet működésének bemutatása (pl. honlap, alapvető csatornák stb.), az állandó jelenlét és kommunikáció elengedhetetlen, hogyan várjuk el a fejlesztőktől, hogy megfelelő minőségű pályát építsenek, ha nem tudják, hogy lehet fordulni bárkihez is a kérdéssel kapcsolatban. A pályák szabványosítása szintén feladat, különben a csövek tényleg csak véletlenszerűen fognak találkozni egymással.

A Magyar Kerékpárosklub pl., mint “best-practice”, több mint 10 éve folyamatosan presszionálja az önkormányzatokat és minden fejlesztésnél jelzik szakmai érvényesítési szándékukat! Mára csak elvétve akad önkormányzat, aki bemerne vállalni egy útfejlesztést az MK nélkül, hiszen tudják, hogy könnyen a hírfolyam tetején találják magukat.

Állam / önkormányzat

Az állami sportvezetés felismerte a sportág korlátlan lehetőségeit, azt, hogy egy másik sportpálya töredékéből lehet SW pályát építeni (Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Program). Az önkormányzatok szintén előszerettel építenek SW pályákat azonban a különbségek (SW pálya vs. kondiparkok) tisztázása, és a hivatalos szabványok érvényesítésére több energiát kell fordítania a szövetségnek.

Az egyesületnek láthatóbbnak kell lenni, ha egy önkormányzat pályát épít, az első útja az egyesülethez vezessen!

 

Piac

A budapesti és hazai SW legnagyobb támogatója a HBH, akik kifejezetten erre a sportágra szakosodtak és ehhez készítenek professzionális pályákat bevonva a sportolókat a tervezésbe. A HBH 2011 óta több tucat pályát épített az országban, ebből kb. 8 pályát saját felajánlásból, hiszen felismerték, ha az infrastruktúra nem fejlődik, a közösségek sem fognak. Erre lenne szükség más cégeknél is, vagyis, hogy felismerjék felelősségüket a sportágban, mert nem lehet minden az excelben vezetett adok-kapok szponzoráció, amiben egyébként ez a sportág kifejezetten versenyképes.

BUG

Ami a BUG feladatait illeti rendszeresen hosszú listákat és javaslatokat írunk magunknak, azonban az állandó működésünk még mindig nincs megoldva ahhoz, hogy ezeket teljesítsük. A szándék megvan, és sok mindenre már sikerült megoldást / forrást találni, de türelmet kérünk az ígéreteinkre. Nem kifogás ez, csak egyértelmű kommunikáció.

A fentiekben említett sportágak stratégiája egyértelműen BUG feladat, vagyis fontos lenne egy szakmai, de mégis külső szem által készített cél és feladat lista, ami irányt ad a közösségeknek. Az ilyen jellegű irányelvek kidolgozását egyébként ágazati szinten is gondoljuk, vagyis sokat segítene egy, a budapesti szabadidősportról szóló stratégia kidolgozása, mely megmutatja, az egyes közösségek helyét, lehetőségeit, finanszírozását stb.

A 2017-es BUG előkészítése zajlik, az SW egyértelműen kiemelt szerepet kap benne. A jövőben szeretnénk, ha a BUG adhatna keretet az Európa bajnokságnak, mely jelenleg még nem létezik. Az idei évben is szeretnénk már nyitni nemzetközi irányba, azt gondoljuk, hogy a hazai közösség megérett erre szakmai és versenyzői szempontból is.

 Mezős Balázs